Azt már megszokhattuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak minden szintéren, mindig a csúcson vagy annak közelében kell lennie! Nincs ez másképp (az USA-t leszámítva) a világ legnépszerűbb labdajátéka esetében sem! Többek közt a válogatott világbajnoki sikereinek is köszönhetően, az európai futball is teret nyert a major sportok (baseball, amerikai foci, kosárlabda, hoki) mellett és egyre népszerűbb a tengerentúlon is! Az MLS-t (Major League Soccer) pedig többen nézik, mint sok „futballország” bajnokságát, akár a helyszínen, akár tv-n keresztül! De nézzük honnan indult és merre tart az amerikai „európai foci”!
Amerikában és Kanadában a foci, a „soccer” (ahogy ők hívják), inkább volt a csajok sportja, mint a fiúké. Egy átlagos hétvégén biztos, hogy előbb botlasz egy lány, mint egy fiú focicsapatba. Ők inkább mennek ütögetni a fehér lasztit, vagy dobálni a tojásbogyót! Legalábbis ez volt a megszokott dolog! Mostanra azonban az európai foci is összekapart magának egyfajta rangot, elért egy bizonyos szintet. Így már nem annyira ciki rúgni a labdát!
Minden a ’90-es években kezdődött! A 1990-es olaszországi Vb-re, kisebb meglepetésre kijutott a „Team USA”, Trinidád legyőzésével. Az ottani leégés okán és tudván, hogy ők rendezik a ’94-es Vb-t, tenni kellett valamit, hogy professzionálisabb szintre emeljék az egész labdarúgást. Mindennek az alapja, egy nemzeti bajnokság! Nem mintha addig ne létezett volna, de mind szervezettségben, mind infrastruktúrában, mind színvonalban nagyon messze volt az elvárttól! Ezért ’93-ban megalapították és az amerikai/kanadai focipiramis csúcsára helyezték az MLS-t! A liga természetesen franchise rendszerben alapult meg, a többi amerikai bajnoksághoz hasonlóan! Kiesés nincs, a bajnokság bővítéséről, esetleges szűkítéséről a liga vezetése (aki egyben a franchise átadója is) és a csapat tulajdonosok (akik a franchise átvevők) döntenek. 10 csapattal indult az első bajnokság, amely nem aratott akkora sikereket és nézettsége is elmaradt a vártnál. Mint sok új vállalkozás, ez is rettentő veszteséges volt. Az első évtizedben több százmillió dollár volt a mínusz! A 2000-es évek elején voltak az első profitot termelő évek, persze még csak egyes csapatoknál. Persze, ha valamit fel szeretnénk építeni, abba be is kell fektetni. Lamar Hunték (befektető, csapattulajdonos több sportágban, MLS egyik alapítója) hatalmas összegeket tettek a ligába és a csapatokba. Évről-évre egyre több dolgot vettek át európai mintára. Az utánpótlás fejlesztése érdekében már a ’90-es évek végén akadémiákat hoztak létre. Az egyik leghíresebb, a floridai IMG akadémia volt, ahonnan az évek során olyan játékosok kerültek ki, mint Landon Donovan, BeMarcus Beasley, Oguchi Onyewu, Freddy Adu vagy Jozy Altidore. Mivel Amerikáról lévén szó, nem maradhat el, a fény, a csillogás, Hunték új, focira alkalmas létesítmények építésébe kezdtek. ’99-ben átadták a Colombus stadionját, de a stadionproject fénypontja, a Los Angeles-ben 2003-ban megépült Home Depot Center, ami egy 5 futballpályából álló edzőkomplexum is. Többek közt itt készül az amerikai férfi és női válogatott is, a bajnokságban pedig a LA.Galaxy és a Chivas otthona. Itt illik megemlíteni a másik alapítót, Philip Anschutz-ot (üzletember, LA Galaxy, Houston Dynamo, LA Lakers, Staples Center, Home Depot Center, O2 Arena London stb. tulajdonosa vagyona 7 billió dollár körül mozog), aki 150 millió dollárból felépítette a létesítményt és rengeteget tett az MLS-ért! Eközben megérkeztek az első fecskék, a nagyobb sztárok a ligába. Kisebb szépséghiba, hogy kivétel nélkül levezetni. Ennek ellenére mindenki tudta, hogy hasznos lesz az „együttműködés”! Tapasztalataikkal és hírnevükkel sokat tudtak segíteni a ligán. Olyan játékosok neve hallatán, mint Mattheus, Donadoni, Djorkaeff, Valderrama, Karanka, Hugo Sanchez, Hislop, Jorge Campos, Andi Herzog stb. felfigyeltek a világon bárhol, így megnyíltak a lehetőségek az amerikai labdarúgás számára!
8 évvel a bajnokság elindulása után, az USA negyeddöntőt játszott a 2002-es Vb-n! Hatalmas siker volt ez, ami megmozgatta kicsit az állóvizet az országban. Tökéletesen ötvözték a fiatalságot és a rutint a csapatban. A nagy öregek (McBride, Pope, Mathis) mellé berakták a tehetséges fiatalságot (Landon Donovan, Beasley, Tim Howard)! Bruce Arena értett valamihez, amihez Amerikában mások kevésbé. A focihoz! Tény, hogy egyre jobb volt az alapanyag, amiből „főzhetett”! Mint ahogy az is, hogy az amerikai labdarúgás rengeteget köszönhet neki (is)! Többszörös bajnok, amerikai ifjúsági és felnőtt válogatott edző! A nemzeti csapat sikeri után, a bajnokságra is egyre nagyobb figyelem összpontosult! Évről-évre folyamatosan bővült a liga, ami mára már 16 csapatos. További bővítés biztosan lesz, mivel jövőre Portlandben és Vancouverben is alapítanak 1-1 franchise-t, 2012-ben pedig Montreal is indítja csapatát! A bajnokság lebonyolítását tekintve alapszakasz, rájátszás rendszerű. 16 csapat 2 konferenciában van és a konferenciák első 4 helyezettje kieséses rendszerben játszik, majd a döntőben (semleges helyszínen) mérkőzik meg a két konferencia legjobbja!
2000-es évek közepétől még több intézkedéssel segítették a liga és az amerikai labdarúgás létét és a jövőbeli fejlődését! Minden csapatnak kötelezővé tették utánpótlás programok indítását, ezzel is elősegítve a fejlődés fenntartását! Plusz beiktatták az úgynevezett „Beckham szabályt”, amely kimondja, hogy mindegyik csapatnál lehet egy olyan játékos, akinek fizetése nem számít bele a fizetési sapkába, ezáltal minden csapatnak esélye van rangosabb játékosok szerződtetésére! Így kerülhettek a ligába olyan játékosok, mint David Beckham, Nery Castillo, Ljungberg, Mista, Geovanni, Juan Pablo Angel, Henry vagy akár Rafa Marquez! A Fifa szerint lenne még min változtatni és kritizál pár dolgot a bajnoksággal kapcsolatban. Például nem tetszésüket fejezték ki, hogy a bajnokság lebonyolítása nincs tekintettel a hivatalos Fifa napokra és akadnak ütközések! Valamint a szervezet szerint nem hat pozitívan a versenyszellemre, hogy nincs kiesés és ezáltal a másodosztály csapataitól is megvonják a feljutás, a fejlődés lehetőségét! Ami viszont nekem tetszik és jó kezdeményezés, hogy minden rivális csapat játszik az ősi ellenféllel egy oda-visszavágós mérkőzést egy kupáért! (pl: az Atlanti kupáért a DC United és a New York)
A kisebb kritikák ellenére a válogatott a Dél-afrikai Vb-n is remekül helytállt és kimondva, kimondatlanul, a világbajnoki győzelem a jövőbeli nagy cél! És eszerint próbálják terelgetni az egész labdarúgásukat! Az biztos, hogy nagyot léptek előre az MLS létrejöttével és jó úton járnak céljaik eléréséhez! Eddig ez egy tipikus amerikai sztori és mint tudjuk, az amerikai történetek happy end-del végződnek! Hunt és Anschutz elkezdte írni, Don Gerber (jelenlegi MLS főnök) és a játékosok, edzők azóta is írják, kérdés ki és mikor ér a mese végére…?!