Szegény szegény Remi Gaillard. Kedvenc csapatát ejtette ki tíz és fél győri focista. Ronda meccs volt, de mivel a magyar csapat jutott tovább ez mindenkit hidegen hagy!

Ez már harci szellem, katona! Ez a Dolph Lungren mondat (Tökéletes katona) jutott az eszembe, ahogy néztem a meccset. A győri fiúk úgy fogtak a meccshez, hogy az összes franciát a földbe döngölik, ha az kell a továbbjutáshoz.

És igazuk lett, ez kellett. Meg egy mázlis gól. A 40. percre már minden adva volt egy jó kis hosszabbításhoz és öt pár büntetőhöz. Már csak az időt kellett picit húzni.

Persze sokkal könnyebb lett volna, ha az első félidő végére nem kerül a Montpellier emberelőnybe. De fortuna velünk volt, végre egyszer a magyarokat segítette! Kellett is, mert a második félidőben nyomasztó volt a franciák fölénye. Előtte sem volt sok lehetősége a győrieknek, de tíz emberrel már az 52. percben is látható volt, hogy a büntetőket várják.

Sok meccsen láttam már olyat, hogy a csapat jobban játszott egy kiállítás után. Hát ez nem volt ilyen. De nincs jogom és nem is akarok pálcát törni az ETO feje felett.

Pintér Attila kezdi kinőni a csapatot, pokróc stílusa mellett szakmai tudása vitathatatlan. Számomra hasonlít egy másik fiatal, feltörekvő edzőre, aki már 17 Európában elismert kupát nyert. Bizony bizony, Pintér a magyar José "Special One" Mourinho! Hamarosan a sikerekben is követni fogja!

Remi biztosan elátkozta tegnap óta Győrt. Neki csak annyit, hogy fel a fejjel, néha nekünk is lehet mázlink! Hajrá ETO!